Hogyan végezzük el a feladatainkat? És hogyan legyünk hatékonyak benne?
A GTD-módszer – Get Things Done, avagy végezz el mindent! – egy kipróbált rendszer a napi teendők rendszerezéséhez és a hatékony időmenedzsmenthez.
#HVG Könyvek
Hogyan kommunikáljunk a kamaszokkal?
A kamaszok még egy jó szülő-gyerek kapcsolatban sem osztanak meg mindent magukról, és sokszor agresszíven reagálnak látszólag ártatlan kérésekre. Ez teljesen normális, hiszen így tudnak majd fokozatosan önállósodni. De nem lehetetlen a serdülőkkel kommunikálni. L. Stipkovits Erika Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról nem csak szülőknek című új könyvében egy teljes fejezetet szentel a témának. Az alábbiakban ebből olvashatnak egy részletet.
Hogyan vásároljunk igazán jutányos áron?
Karácsony felé közeledve különösen aktuális a kérdés: honnan tudhatjuk, hogy valóban jutányos áron vásárolunk, vagy épp ravasz marketinggel húznak csőbe? A viselkedési közgazdaságtan betekintést nyújt a fogyasztói pszichológiába és a cégek módszereibe. Ennek tudatában jobban megérthetjük vásárlási szokásainkat, és megtanulhatjuk, miként kössünk előnyösebb üzletet.
Boldogságatlasz 6. rész: Mit tanulhatunk a dél-afrikaiaktól?
Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk hatodik részében a dél-afrikaiak ubuntu szemléletmódját mutatjuk be. Részlet.
Az álruhás cselszövés, avagy egy érdekesség, amit nem akar tudni az oregánóról
A szurokfű (oregánó) ékes példája a növények és a rovarok közötti együttműködésnek. Az olasz konyha kedvelt zöldfűszere ravasz cselszövésben vesz részt, amelyben hatalmi szövetségek, álruha és hamisítás is szerephez jutnak.
Hogy áll most a sci-fik által beígért repülő autó?
A történelem során először túljutottunk azon a ponton, amikor a repülő autókról csak mint lehetőségről beszélünk - vélik a Jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv szerzői, Peter H. Diamandis és Steven Kotler.
Hogyan alakítsuk tudatosan az énmárkánkat?
Óriási különbség van aközött, ahogy mások látnak, és amilyennek szeretnénk, hogy lássanak minket. Ez azonban irányítható.
A zeneszerző, aki zenekart szervezett egy kórházi osztályon
1904-ben lovaggá ütötték, 1924-ben pedig udvari zeneszerző lett. Nálunk kevésbé ismert a neve, pedig a 20. század első éveiben Edward Elgar Anglia első számú zeneszerzője volt, az Enigma-variációk című zenekari művével pedig egész Európát meghódította. Részlet a Fantasztikus klasszikusok című kötetből.
Hogyan született a Marvel csodagyereke, a Pókember? És ki alkotta?
Stan Lee minden idők egyik leghíresebb képregényalkotója volt, fantasztikus karrierjét azonban konfliktusok sora jellemezte. Az egyik ilyen a Marvel ikonikus szuperhőse, a Pókember keletkezése körül alakult ki. Részlet A hihetetlen Stan Lee című könyvből.
Boldogságatlasz 5. rész: Mit tanulhatunk a dánoktól?
Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk ötödik részében a dánok sokat emlegetett munkamagánélet egyensúlyát mutatjuk be. Részlet.
Mennyit igyon az ember, ha szeret sörözni? Kérdezzük meg a közgazdászokat!
Ha szeretjük a sört, hogyan számíthatjuk ki, mennyit érdemes innunk? És vajon hogyan követhetett el egy Keyneshez hasonló közgazdász olyan elemi hibát, hogy megfosztotta magát a pezsgő lélekvidító hatásától? Részlet a Mit tenne Keynes? című könyvből.
Hogyan néz ki majd a reklám a jövőben?
A dotkomforradalom kezdetekor kevesen tudhatták, hogy a net mennyire felforgatja majd a hirdetések világát. És a változásoknak még nincs vége - mutat rá Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyvében. Részlet.
Feldmár: „Olyan korán meg kell mondani a gyereknek, hogy mi van, amilyen korán csak lehet”
Feldmár András előadóként először 1992-ben tért vissza Magyarországra. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen elhangzott előadás-sorozata egy csapásra ismertté tette a nevét. Közel három évtizeddel később szavai, gondolatai még mindig forradalminak hatnak. A tudatállapotok szivárványa újraszerkesztett kiadása Feldmár András 80. születésnapjára jelenik meg.
10 ütős Feldmár-idézet
Feldmár András pszichoterapeuta, a HVG Extra Pszichológia magazin állandó szerzője október 28-án ünnepli 80. születésnapját. Ebből az alkalomból válogattuk össze néhány olyan gondolatát, amelyek az elmúlt 10 évben a lapban megjelentek.
Miért fontosak a helyi újságok?
Egy 1300 kamu helyi lapból álló, politikai célokat kiszolgáló hálózat működését leplezte le nemrégiben a New York Times. Elemzők szerint a helyi lapok számának drasztikus visszaesése nem jó a demokráciának.
Hogyan fogyhatok le? Segít a közgazdaságtan!
Világszerte nő a túlsúlyos emberek aránya, és a divatos diéták sokszor semmit sem érnek. Egyes közgazdászok állítják: a probléma megfelelő ösztönzőkkel megoldható. Részlet a Mit tenne Keynes? című könyvből.
Mozibolondoknak és adományozni szerető könyvrajongóknak ajánljuk
Portrégyűjtemény negyedszáz alkotóról, írókról, rendezőkről egy mozirajongó filmtudortól és egy figyelemre méltó jótékonysági kezdeményezés a HVG ajánlójában.
Boldogságatlasz 4. rész: Mit tanulhatunk a braziloktól?
Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk negyedik részében a brazilok saudade életfelfogását mutatjuk be.
A boldogság inkább a személyiségünktől függ, mint a körülményeinktől
Az elmúlt években egész iparág épült a boldogságfétisre, ami néha leegyszerűsítéseket, nem egyszer alapvető félreértéseket okoz. Nagy Henriett pszichológus, az ELTE adjunktusának új könyve segíti a tisztánlátást. Interjú a szerzővel, aki a következő HVG Extra Pszichológia Szalon vendége lesz.
Álmok, amelyek valós betegségeket jeleztek
A neurológiai rendellenességek megdöbbentő módon képesek befolyásolni az álmokat. Ezzel minden gyakorló neurológusnak tisztában kell lennie, mégis csak ritkán kérdezzük meg betegeinket az álmaikról - mutat rá Oliver Sacks neurológus az Első szerelmek és utolsó történetek című könyvében.